Hogy miért is? 
Ennek nézünk most kicsit utána 

 

A viaszolás, a batikolás mind olyan anyagkezelés, ami a kézművesség egyedi jellemzője akár mind a mai napig. 
Ezek az anyagok törzsi mintáik és motívumaik kapcsolódnak az afrikai kultúrához. A batikolás a minőségi kategóriákba sorolható a gyártási folyamatok miatt. Iparilag előállított színes pamut szövetek batikolt ihletésű nyomtatása az, amitől különlegessé válik az anyag.
Általában  egységesen 12 yardos (10,9728 m) hosszúságban értékesítik „teljes darabként”, vagy 6 yardos (5,4864m) kiszerelésben „féldarabként”. 

 

Fő ismertető jelei, hogy 
- nincs különbség a színoldal és a hátsó oldal színintenzitásában. 
- az anyag szélén fel van tüntetve a gyártó, a termék neve és a minta regisztrációs száma is.

 

Ezen színes anyagok kialakulásának története: 
A 19. században a batikolási technika Indonéziában nagyon népszerű volt, így  a kézzel készített textíliák vonzották a nyugat-afrikai férfiakat, akiket a hollandok küldtek a gyarmatokon állomásozó hadseregükbe. Ezek az emberek, a rabszolgák és a zsoldosok, elvitték ezeket a textíliákat hazájukba, Nyugat-Afrikába. Az indonéz batik hirtelen sokakhoz elért, sokak kedvencévé is vált.
Eközben az európaiak is dolgoztak olyan módszereken, amelyekkel képesek előállni gépi módszerrel batikolt anyagot. Ezt a 19. század végén tudták elérni.

 

Ekkor egy belga nyomdász kifejlesztette azt a módszert, amellyel a gyantát fel tudta hordani a  pamutszövet mindkét oldalára. Célja az volt, hogy elárassza az Indonéz piacot a saját gépi változatával, amely természetesen olcsóbb lesz, mint a kézzel készített Indonéz termékek. A gépi változatok azonban olyan hiányosságokkal bírtak az eredeti batikoláshoz képest, amelyek nem tetszettek az indonéz piacnak. Ezért a hollandoknak új értékesítési teret kellett keresniük. 

 

Így találtak rá a Nyugat -Afrikában már amúgy is népszerű piacra. 
A nyugat-afrikaiak nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a tökéletlenségeknek, és magukévá tették a batikolt utánzatú anyagokat.
Innentől fogva minden designban és színben tükröztették a helyi hagyományokat, szimbólumokat és az ő igényeik szerint készültek a minták. 

Az afrikai viasznyomatok, más néven Ankara és holland viaszlenyomatok, mindenütt jelenlévő és gyakori anyagok a ruházatban, főleg az ünnepi viseletnél.