Hogyan értelmezd a grammsúlyt helyesen?

Így hasonlítsd össze két anyag vastagságát.
Már te is biztosan találkoztál azzal a kifejezéssel hogy grammsúly. Most már egyre több helyen jelzik az anyagok mellett, ami az anyagok vastagságát hivatott jelölni. Ezzel a mértékegységgel össze tudsz hasonlítani két anyagot egymással. Ha tudod hogy a sztreccs pamut jersey 180g/m-nél vékonyabb és az át fog látszódni ha legugolsz, máris ki tudod választani a nála vastagabbat ami meg nem lesz átlátszó.
Erre való az egységesített mérőszám. 
A GRAMMSÚLY.
Ugyan úgy ahogy a túrórudi árát is kiírják kilóban, pedig senki nem vesz belőle egyszerre annyit. De össze tudod hasonlítani a kicsi árát az óriáséval.

DE! ...és itt jön a csavar! 
Ez eddig mind egyértelmű! Mi lehet ezzel a gond? 
Nem mindegy milyen mértékegységben hasonlítasz össze két anyagot, közös nevezőre kell hozni az adatokat.
Mindegyik grammsúly megjelölés helyes:
gramm/yard
gramm/méter
gramm/négyzetméter

Nagyon rossz eredményt kapsz, ha a g/m -es értéket hasonlítod össze a g/m2 -rel. Ez olyan, mintha a körtét próbálnád az almával összehasonlítani. 

Pl.: Van egy anyag, ami 100g/m2 grammsúlyú és 150cm széles.
Íme a helyes számolás és mértékegység átváltás.
100g/m2-- Ha az anyagból kivágsz egy 1m x 1m-es darabot, akkor 100g lesz a súlya. 
Ahhoz hogy megkapjuk a g/m értéket, a gramm/négyzetméter értékét meg kell szorozni az anyag szélességével.
100g/m2 x 1,5m (anyagszélesség) = 150 g/m

Nézzük mi van ha fordítva kell számolni
Ha ugyan ennek az anyagnak a grammsúlya 100g/m lenne, ezt a számot még el kellene osztani a szélességgel, hogy gramm/négyzetméter értéket kapjunk.
Tehát: (100g/m) / 1,5m (anyagszélesség) = 66,6 g/m2

Ebből látszik hogy a második esetben az anyag sokkal vékonyabb lesz, pedig mindkét anyag "100 grammos"
Ha le akarod tesztelni, hogy az eladó mennyire ért az anyagokhoz, kérdezz vissza. ;)
Értem hogy 100 grammos, de milyen mértékegységben?

Felejtsük el a matek órát és nézzük meg, mi is pontosan az a grammsúly.
Az anyagok egy egységre vetített súlya. Most már tudjuk hogy ez lehet g/m és g/m2. Azon az egy egységen belül mennyi fonal kerül felhasználásra az anyagban akár szövik, akár hurkolják. 
Kétféleképpen tevődik össze egy anyag grammsúlya.
Ez lehet épp egy sűrű szövés/ hurkolás, ami egy tömörebb, "fogósabb" anyagot eredményez, mert az egy egységre vetített grammsúlya több fonalat emészt fel. Ebből lesz a vastagabb anyag! 
VAGY ha lazábban szövik/ hurkolják, de vastagabb fonalat használnak, akkor is egy magasabb grammsúlyú anyagot kapunk. Amit szintén vastagabbnak is érzünk fogásra. 
Sokan dobálóznak a grammsúllyal, ami alapvetően nem rossz, de ha visszakérdezel, hogy milyen mértékegységben kaptad meg a választ, akkor már nem tudnak rá válaszolni, így akár "literben" is megadhatná, mert így az összehasonlítás teljesen lehetetlen. Rossz eredményre vihet.
Összegezve: 
Ha szeretnéd megtudni, hogy a már ismert anyag grammsúlyához képest az új vastagabb/ vékonyabb, akkor mindenképp az azonos mértékegységeket hasonlítsd össze!  

Tudod, 
amit veszünk, az a méteráru. Amit szabunk, varrunk, az a textil, de amit szeretünk, az a kelme.